A Koránban is áldott faként említett olajfát elsősorban élelmezési célokra, illetve főzéshez és lámpaolajként használták a mediterrán térségben évszázadokon keresztül, így az értékes forrás különleges szerepet játszik nemcsak az iszlám világban, hanem a keresztény és zsidó kultúrában is. Az olajfa termesztése mintegy 6000 évvel ezelőtt jelent meg a Közel-Keleten, így az egyik legrégebbi növény, amelyet már a korai mediterrán civilizációkban is termesztettek nagyrészt kemény, föld alatti gyökérzetének köszönhetően, amely lehetővé teszi a száraz régiókban való virágzást azáltal, hogy a talajvíz mély forrásait is eléri.
Az egyiptomiak voltak az elsők, akik az olajfát és annak termékeit a mindennapi életben és a rituálék során használták. A III. Ramszeszről szóló források szerint például finom olívaolajat használtak a lámpákhoz Rá templomában. Szíriában fedezték fel az olajbogyó-termesztéssel kapcsolatos legrégebbi írásos emlékek egy részét. Az i. e. 3. évezredből származó források megemlítik a régió nagyszabású olajbogyó-termelését. Napjainkban az ország olajfaligeteinek területe 405 000 hektár. Az évente összegyűjtött 350 000 tonna olajbogyóból 280 000 tonnát olívaolaj előállítására, a fennmaradó 70 000 tonnát pedig fogyasztásra szánják. Törökországban az olajfák több mint 877.000 hektáron terülnek el. Az országban mintegy 320 000 családi vállalkozás dolgozik az olívatermékeket feldolgozással. A kis fekete olajbogyót pedig jellemzően megjelenik minden reggeliző asztalon kenyér, sajt, paradicsom és tea kíséretében.
Az olajfa Marokkóban az egyik legfontosabb fafajta. Gyakorlatilag az egész országban nő, de elsősorban Fez és Marrakesh környékén. A marokkói piacokon az olajbogyó számos fajtája megtalálható. Algériában csaknem 20 millió olajfa található az ültetvényeken, Tunéziában pedig a közelmúltban szorgalmazta a mezőgazdasági minisztérium az olajfaültetvények létrehozását a sivataghoz közeli területeken, hogy megakadályozzák az elsivatagosodást. Tunéziában a Djerba évezredes olajfaligete a római birodalomhoz nyúlik vissza. Manapság több mint 55 millió olajfát termesztenek az országban, területe körülbelül 1400 000 hektár.
Az olajfa és az olívaolaj fontos szerepet játszott az ókori Izrael civilizációjában és gazdaságában is, amint azt az Ószövetség is mutatja. Az olajfa a szépség, a bátorság és a termékenység jelképe volt, míg Jotham történetében a fák az olajfát választották uralkodójuknak. Több régi olívaolaj-malmot fedeztek fel Libanonban és Palesztínában is, ahol az olívaolajat régtől fogva használták a mindennapi életben. Az ebéd alkalmával az emberek lisztből és olívaolajból készült kenyeret fogyasztottak, gyakran mézzel keverve.
Az olajfa szimbóluma megjelenik a Koránban esküszóként (1), példázatként (2) és több helyen Isten áldásokkal teli teremtéseként (3). A prófétai hagyományokban (4) számos hadísz ajánlja használatát olajként és egészséges táplálékként, megjelenik hasonlatok alapjaként, vagy a kereskedelmi és adózási szabályok leírásakor. A több mint ötven említés során több hagyomány hivatkozik a 95. szúra recitálásnak ajánlott módjaira, melyben a fügével együtt esküszóként jelenik meg az olajfa (vagy olíva).
A oliva áldásos természetéből adódóan fájából a térségben évszázadok óta készítenek imádságfüzéreket (taszbíhot) is. Mivel az olajfa a Paradicsom jelképe is, ezért imaszőnyegek díszítőelemeként is használják - jellemzően egy olajfa ágáról lógó mécsesként, melynek fényét az olivaolaj táplálja.
Az arab költészetben és irodalomban sok utalás található az olajfára.
(1) 95:1 esküszó
(2) 24:35 példa
"Az Isten az egek és a föld fénye. Fényének példája olyan, mint egy mélyedés, amiben egy lámpa van. A lámpa pedig egy üvegben van. Az üveg olyan, mint egy ragyogó csillag, melynek fénye az áldott olajfa áldott fájától gyulladt meg, melynek nem keleti, sem nyugati, olaja ragyog, mégha nem is érte tűz. Fény a fényre! Isten azt vezeti a fényéhez, akit akar. Isten példákat mutat az embereknek, az Isten minden dolog tudója!"
(3) 23:20 Isten áldásokkal teli teremtése
"és [létrehoztunk] egy fát, ami a Sinai-hegyről származik, és amely olajat ad, és ízes étel, annak, aki eszi."
6:99
"Ő az, aki vizet küld le az égből. És mi mindenféle növényeket hozunk elő általa, zöld hajtásokat sarjasztunk, sorba rendezett magokat fakasztunk. És a datolyapálma hatásaiból datolyafürtöket, melyek lelógnak, szőlőkerteket, olajfákat és gránátalmákat, [...]"
6:141
"Ő az, aki lugasokkal vagy lugasok nélküli kerteket teremt, datolyapálmát és különböző ehető növényeket, olajfát, gránátalmát [...]"
16:11
"És növényeket növesztettünk belőle [az esőből], olajfákat, datolyapálmát, szőlőt, és mindenféle gyümölcsöt. Bizony ebben jel van azoknak az embereknek, akik gondolkodnak."
80:29
"És nézzen az ember az ételére, bőségesen árasztottunk le vizet, és felhasogattuk a földet repedésekkel, hogy magot növesszünk benne: szőlőt és növényeket, olajfát és datolyapálmát [...]" 80:24-29
(4) ajánlott használatáról:
Sahih Muslim 2613a 45/154 (32/6327) = Riyad as-Salihin 1606. 17/96; 2974. 55/37 (42/7093);
Sahih al-Bukhari 5539. 72/65 (VII.67/447); 5574. 73/30 (VII.68/480); 5687.76/10 (VII.71/591);
Jami' at-Tirmidhi 9/156 (II.4/962) da'if (Darussalam); 1851. 25/67 (III.23/1851) sahih (Darussalam); 25/69 (III.23/1852) sahih (Darussalam); 28/2222 (IV.2/2078) da'if (Darussalam); 28/2223 (IV.2/2079) da'if (Darussalam);
Muwatta Malik 29/1272 (29/107); 29/1274 (29/109); 49/31 (49/1705);
Ash-Shama'il Al-Muhammadiyah 156. 25/7 sahih (Zubair 'Aliza'i); 157. 25/8 sahih isnad (Zubair 'Aliza'i); 177. 25/28 da'if isnad;
Sunan Abi Dawud 302. 1/302 (1/302) da'if (al-Albani); 3854. 28/119 (27/3845) sahih (al-Albani) = Riyad as-Salihin 1267. 8/277;
Sunan Ibn Majah 25/3201 (IV.25/3083) da'if (Darussalam); 29/3444 (IV.29/3319) sahih (Darussalam); 29/3445 (IV.29/3320) da'if (Darussalam); 31/3575 (IV.31/3449) sahih (Darussalam);
95. szúra recitálásáról:
Sahih Muslim 464b. 4/200 (4/934); 464c. 4/201 (4/935) = Riyadh as-Salihin 1006. 8/16;
Muwatta Malik 3/175 (3/28);
Jami' at-Tirmidhi 309. 2/161 (I.2/309) hasan (Darussalam); 310. 2/162 (I.2/310) sahih (Darussalam); 47/3670 (V.44/3347) da'if (Darussalam);
Sunan an-Nasa'i 1000. 11/125 (II.11/1001) sahih (Darussalam); 1001. 11/126 (II.11/1002) sahih (Darusssalam);
Sunan Abi Dawud 887. 2/497 (3/886) da'if (al-Albani); 1221. 4/24 (4/1217) sahih (al-Albani);
Sunan Ibn Majah 5/883 (I.5/834) sahih (Darussalam);
adózás, kereskedelem kapcsán:
Sahih al-Bukhari 2244. 35/7 (III.35/447);
Muwatta Malik 17/613 (17/36); 17/623 (17/47); 31/1338 (31/46); 31/1365 (31/75); 33/1392 (33/2);
Sunan Abi Dawud 3466. 24/51 (23/3459) sahih li ghairih (al-Albani);
Bulugh al-Maram 7/855 (7/858);
Jami' at-Tirmidhi 1267 14/69 (I.12/1267) sahih (Darussalam);
hely:
Sunan Abi Dawud 1168. 3/8 (3/1164) sahih (al-Albani); 1172. 3/12 (3/1168) sahih (al-Albani); 4261. 37/22 (36/4248) sahih (al-Albani);
Sunan an-Nasa'i 1514. 17/11 (II.17/1515) sahih (Darussalam);
Jami' at-Tirmidhi 557. 6/14 (II.1/557) sahih (Darussalam);
hasonlat:
at-Tirmidhi 39/2782 (IV.13/2581) hasan (Darussalam); 39/2785 (IV.13/2584) da'if (Darussalam); 47/3640 (V.44/3322) da'if (Darussalam);
Források és tanulmányok:
Korán (összesen 7 említés)
Hadíszgyűjtemények (összesen 53 említés)
Namdari, Ebrahim - Motavali, Hadiseh - Pouri, Masoud Bavan: Olive, The Symbol of Resistance in Contemporary Arabic Poetry, International Journal of Humanities and Cultural Studies, 2016/1, 880-890.
Abufarha, Nasser: Land of Symbols, Cactus, poppies, orange and olive trees in Palestine, Identities, 2008/3, 343-368.
Reat, Noble Ross: The Tree Symbol in Islam, Studies in Comparative Religion, 1975/3, 1-19.
Rosenblum, Mort: Olives, The Life and Lore of a Noble Fruit, The Washington Post
